Versek Nevet� Hold k�tetemb�l (2008)

Szak�li Anna:Vigasztal�

(Szent L�szl� f�ldj�n)

F�zf�hoz hajlok, �ga tovalebben,
patakra hajlok, tov�bb fut sebesen.
Menn�k a h�don �t, pall�ja meghajlik,
jaj, �rva sz�vemnek keserve elhallik
zord b�rcek h�g�j�n, magas hegyek orm�n,
t�voli havasok zeng� sziklafok�n.

Ki hall meg engem, ha n�m�n ki�ltok,
ki hall meg engem, ha s�rva s�hajtok.
Elmenn�k hozz�tok, sz�p Magyarorsz�gba,
Sz�p Magyarorsz�gb�l Erd�ly havas�ra,

Isten Sz�khely�nek var�zsforr�s�hoz,
Tordai hasad�k s�t�t barlangj�hoz.

Itt t�rt�nt hajdan�n, hogy L�szl� kir�ly,
tat�rral csat�zni szemt�l szembe �llt.
Szakad�kba zuhant az ellens�ges had,
pedig csak maroknyi a magyar csapat.
Hi�ba ravaszs�g, hi�ba �g�ret,
aranytall�rokb�l, �me, m�r kavics lett.

Sz�rt�k az aranyat: Kapkodjad, kapkodd!
Ellens�ged ter�d k�nnyen lecsapkod…
Vigy�z� szemekkel figyelt a szent kir�ly,
im�ja Istenhez, az �gbe felsz�llt:
- Ne engedd, Istenem, kapzsis�g hatalm�t!
-Ne engedd, Istenem, elveszni a haz�t!

Hullott a sok p�nz, nem volt, ki felvegye,
aranyat nem l�tott a harcosok szeme.
De l�tt�k a kir�lyt vit�z�l k�zdeni,
arany helyett �gb�l k�vet lehullani.

Egy sem volt k�z�tt�k, ki p�nz�rt hajolna,
�zik m�r az ellent be a szakad�kba!

�gy volt egykoron, mikor er�s hittel
haz�j�t v�dte, kinek tenni ezt kell.
Kinek tr�nja el� n�pek leborultak,
vit�zi tett��rt h�l�s im�t mondtak.
Itt ezen a helyen, hol hasad�k t�madt,
�l� nyoma l�tszik a r�gm�lt csat�nak.

Szent L�szl� kir�ly k�-aranyforintja
�mhol felbukkan, teszem tarsolyomba.
Egyik oldal�ra - az Isten verette -
rajta m�ly szakad�k, tulip�n felette.

M�sik oldal�ra a medv�t felvet�,
hasad�k szurdok�n viszi a Nap fel�…

Kem�ny id�k j�rnak, t�pik �let�nk,
�rk�dj, el ne fogyjon gy�t�rt nemzet�nk.
Amint e kis k�v�n j�solj�k a jelek,
soha ne vesz�tsd el rem�nyed �s hited.

Er�nk �jra �led a hossz� t�l ut�n,
m�ltunk gy�ker�b�l sarjad a tulip�n.
 

Ne s�rj n�pem, ne! Dolgod tedd, mint eddig,
sz�ps�ges haz�d egyszer megmenekszik.

T�relem ig�ja nyomja a te v�llad,
szeretet kenyere adja az oltalmad.

N�zz a hazugoknak s�t�tl� arc�ba,
hossz� szenved�sed az Isten meg�ldja…

Torock�-T�hely, 2004. j�nius

Szak�li Anna: A f�ny sz�let�se

(Rege iu: 2003-b�l)

Elesett, lerogyott f�radt csodaszarvas,
fej�n napkorona, halv�nyodik f�nye.
Hol vagy turulmad�r, �gi-f�ldi t�rsam,
hogy f�lseg�ten�l, elbuk� Nap f�ny�t
hogy visszahozhatn�m? –

S�t�ts�gb�l v�lasz hozz� nem �rkezik,
gyeng�l� erej�t lassan �sszeszedi,
s�r� embereknek k�nnyeit felissza,
indul tov�bb f�l�n, hossz� v�ndor�tra.

Neh�z m�r a teher, huny� Nap korongja;
jaj, mi lesz n�pemmel, szeg�ny emberekkel?
L�ba rogyadozik, ina hogy megfesz�l,
a s�t�t er�knek szarvas ellenszeg�l.

Elesett, lerogyott f�radt csodaszarvas,
fej�n napkorona, halv�nyodik f�nye.
Hol vagy turulmad�r, �gi-f�ldi t�rsam,
hogy f�lseg�ten�l, elbuk� Nap f�ny�t
hogy visszahozhatn�m?

Seg�ts f�l, emelj f�l, t�zmad�r az �gre,
seg�ts f�l, emelj f�l csillagos mennyekbe.
L�bam rogyadozik, inam sajog, fesz�l,
s�t�ts�g f�lelme gyenge sz�vemre �l.

Mennyek orsz�g�b�l, iszonyatos t�vol,
valaki feleszm�l szarvas im�j�t�l.
H�v� im�ds�gra mennyek Kir�lyn�ja,
vigy�z� szemeit nyitja vil�gunkra.

Nem hagylak magadra, Teremt� szent fia,
nem hagylak magadra, embernek magzata,
mert Teremt� adja embernek szent lelk�t,
mert az Anya adja fi�nak �let�t.

Emeld f�l fejedet, nyisd f�l tekinteted,
lelkednek hajl�ka �ssze ne omoljon,
s�t�ts�g vil�ga, hogy el ne �rasszon,
�rad� f�lelem k�ts�gbe tasz�tson.

K�ld�tt�t elk�ldi, rep�l t�zmad�rk�nt,
mik�nt a gondolat, fut� pillanatk�nt.
Vil�got �tfog� hatalmas sz�rnyakkal
j�n a turulmad�r nagy sz�rnycsap�sokkal.

Sz�rnya ereszkedik, szarvast �ltalfogja,
lassan megemeli, �gre felhelyezi.
Azon az �jszak�n a f�ny megsz�letik,
halv�ny napkorongnak f�nye er�s�dik.

Vil�gnak vil�ga, f�ny vil�goss�ga,
emberi sz�veknek minden szorong�sa,
emberi lelkeknek nagy nyomor�s�ga
t�nik a semmibe, semmi messzes�gbe,
t�nik mind�r�kre.

Csod�latos szarvas szikr�z� pat�ja
veti csillagokat mennyei magasba.
�gnek perem�re hajnali f�ny k�szik,
�g� napkorona �gre emelkedik.

Turul �let �g�t cs�r�be felveszi,
kit�rt sz�rnyaival n�p�t v�delmezi.
Azon az �jszak�n mennyek s�t�tj�b�l
fi� megsz�letik �letad� f�nyb�l.

2003. december

Szak�li Anna: Sz�vtemet� ballad�ja

Egykor, r�ges-r�gen �lt egy fiatal l�ny.
Sz�ps�ge h�res volt Balaton k�t partj�n.
Szeme k�k sugara, mint a ny�ri �gbolt,
vagy mint a t� vize, oly ragyog� k�k volt!

 Nevelkedett sz�pen a Balaton partj�n,
hal�sz emberek k�zt, v�gan �lt a le�ny.
Cs�nak volt b�lcs�je, ha �lomba mer�lt,
�rny�kad� h�l� v�d�n f�l� ter�lt.

 Hull�mok ringatt�k kicsi kora �ta,
mintha a Balaton �desanyja volna.
Elm�ltak hamar a kedves gyermek�vek,
kicsi le�nyk�b�l hamar hajadon lett.

 Ny�ri mulats�gba j�tt egy nyalka leg�ny,
szerelem t�ze gy�lt a le�nyka sz�v�n.
�s amilyen sz�p volt, olyan �llhatatos,
h�ven ragaszkodott v�lasztott p�rj�hoz.

 Kedves, h� szerelme, k�farag� leg�ny,
szent esk�vel k�ti: ti�d, s te az eny�m.
Hegyek k�ve simul leg�ny keze alatt,
munka n�lk�l soha nem nyugszik le a nap.

 �p�ti a h�z�t, �sszel az esk�v�,
b�r a j�v� mit hoz, tudja a Teremt�…
�j �let alapj�t e h�z jelk�pezi,
�m a sors balkeze a kezd�st bev�gzi.

 Apj�val fog halat, �gyes a nagy le�ny,
h�l�t vetni b�tran ott �ll ladik orm�n.
De mint a fergeteg der�lt �gb�l lecsap,
oly hamar v�ge lett rem�nynek, �lomnak.

 Egy sz�p ny�ri napon, mikor mad�r dalol,
szitak�t�k n�pe v�z f�l�tt fic�nkol,
s pillang�k csapongnak a ny�ri �g alatt,
h�l�t vetni indul szorgos hal�szcsapat.

 Jaj, ha tudn� a l�ny, hogy m�lys�g foglya lesz,
ladik a sok hallal mind a semmibe vesz,
apja sem l�thatja t�bb� meg a Napot,
sz�v�nek szerelme hord majd gy�szszalagot.

 De ha a sors rendez, a sz�nj�t�k s�t�t.
Elrejti el�l�nk val�di, torz �l�t.
L�gyan ring a v�n t�, viharnak nincs jele,
csak az a s�t�t s�v part mellett ne lenne…

 Azt�n egy pillanat, mint egy h�s lehelet,
elt�nik az �let, n�ma csendbe dermed…
Hamar az evez�t, hamar a lap�tot!
H�nyk�d� ladikot partnak futass�tok!
 

Balaton k�zep�n s�t�t �rv�ny t�mad,
Bakony viharszele hull�mokon v�gtat.
Fekete fellegb�l a vill�m v�zre v�g,
felborul a ladik, ler�ntja a le�nyt.

 Ord�t� vad ork�n a v�get elhozta,
�kl�mnyi j�ges� mint korb�cs ostorozta.
M�g k�tszer felbukik a sz�ke haj�val,
mit a v�z nem v�gez, j�g v�gzi had�val.

 P�r ladik csap�dik a homokos partra,
de k�zt�k nem leli, kit a leg�ny v�rna.
�r�lt egy gondolat, maga megy ut�na,
z�g� sz�l hangj�ban mintha ki�ltana…

 De csak a sz�l s�v�t, nem sz�nik a tajt�k,
v�zre menni nem tud, �s nincs m�r seg�ts�g.
Hi�ba kongatnak, l�dul harang nyelve,
nem csitul a vihar, csak m�snap reggelre.

 Neh�z lesz a sz�ve a szeg�ny leg�nynek,
mintha sz�ve hely�n k�vek d�ngen�nek.
Kong� �ress�gben a gondolat �rva,
temet� csendj�ben mintha szellem j�rna.

 Felcsend�l a v�s�, kem�ny k� pengeti,
szeret� h� sz�v�t k�sz�vre cser�li.
Azt a nagy k�sz�vet fejf�nak letette,
soha t�bb� nem lett m�s a szeret�je.
 

Kett�s sz�vet v�sett, bele kett� nevet,
hogy ha nyugv�ra t�r, nem k�r majd m�s helyet.
Ott �llnak az�ta azok a k�sz�vek,
�r�kk� hirdetni az igaz szerelmet.

 Csendes ny�ri �jen, mikor Hold vil�glik,
k�t bolyong� l�lek egym�sra tal�l itt.
K�sz�v elevenn�, v�lik szerelemm�,
hull� k�nnyek v�lnak h�feh�r k�vekk�.

2010. janu�r